1953. november 25-én, a londoni Wembley Stadionban játszotta „az évszázad mérkőzését” az angol futballválogatott és a legendás Aranycsapat, melyen a Puskás Ferenc vezette magyar nemzeti tizenegy győzött 6:3 arányban. Magyar Labdarúgó Szövetség a sporttörténeti győzelem emlékére és az Aranycsapat tiszteletére 1993-ban, a mérkőzés 40. évfordulóján november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította, továbbá ezen a napon minden esztendőben megemlékezik a legendáiról, az Aranycsapatról és valamennyi válogatott labdarúgójáról, sportszakembereiről, amely kezdeményezéshez melléállt klubunk a Dorogi FC is, és legendás kapusunk, Ilku István sírjánál helyezett el emlékkoszorút.
lku István fiatalkorában költözött családjával Dorogora és itt töltötte el egész pályafutását. Az első élvonalbeli mérkőzése 1952. szeptember 28-án a Budapesti Honvéd elleni bajnoki volt – a kispesti csapat Kocsis Sándor és Budai II László góljaival 2–0-ra győzött. Ilku István 1968-ig védett Dorogon, 352 NB I-es találkozón őrizte a csapat kapuját. A bányászcsapattal 1952-ben kupadöntőbe jutott, a fiatal portás csereként állt be a szünetben Kamarás Mihály helyére, 3–1-es állásnál. Ilku nem kapott gólt a fináléban, de a Dorog 3–2-es vereséget szenvedett az MTK-tól. A dorogi ikon legjobb bajnoki helyezését a gárdával az 1962–1963-as szezonban érte el, amikor az együttes a 4. helyen végzett az NB I-ben, és csupán rosszabb gólkülönbsége miatt maradt le a dobogóról. Ilku István az évek folyamán együtt futballozhatott két testvérével, Péterrel és Jánossal, valamint csapattársa volt az Aranycsapat legendája, Buzánszky Jenő is.
A tehetséges kapus a szintén dorogi nevelésű Grosics Gyula mögött kevés lehetőséget kapott a magyar labdarúgó-válogatottban. 1956 és 1963 között mindössze 10 alkalommal védett, de 75-ször a tartalékok közé jelölték és 34 nem hivatalos találkozón is őrizte a nemzeti csapat kapuját. Érdekesség, hogy első válogatottsága, 1956. február 29-én a Libanon elleni barátságos mérkőzés csak 44 évvel a találkozó után lett hivatalosan is az első fellépése. Így Puskás Ferenccel közösen négyszer szerepelt a válogatottban, a Real Madrid világsztárja az egyik legkedvesebb csapattársaként emlegette. Ilku játszott az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon, az előbbin a Mexikó elleni 4–0-ra megnyert csoportmeccsen, az utóbbin a Bulgária elleni 6–1-es magyar diadalt hozó csoportmérkőzésen állt a gólvonalon. 1968-as visszavonulása után is maradt Dorogon, és több mint 25 éven át segítette szeretett klubját utánpótlás- és kapusedzőként. Sőt, később az edzői feladatok mellett a teljes dorogi sportlétesítmény főgondnoka lett.
NÉVJEGY: ILKU ISTVÁN
Született: 1933. március 6., Budapest
Elhunyt: 2005., április 16., Esztergom
Posztja: kapus
Válogatottság/gól: 10/– (1956–1963)
Csapatai: Dorogi Bányász (1947–1968)
Kiemelkedő eredményei: világbajnoki 5. (1962), magyar kupa-döntős (1952), bajnoki 4. (1962–1963), bajnoki 5. (1955), az ország legjobb kapusa (1962).
